Lizee novellája

RENESMEE SZÜLETÉS NAPJA


- Edward! – suttogtam halkan, nehogy Nessie felébredjen.
- Igen? – kérdezett vissza suttogva, mire intettem neki és kisuhantunk kislányunk szobájából.
- Nem akartam, Alice-t hívni, mert akkora bulit csapna, hogy olyat még a világ nem látott, de nekünk azért kéne egy kis összejövetelt szervezni Renesmee-nek az első… - de nem tudtam végig mondani a mondatot, ugyanis drága hugicám, a hátamra ugrott és a fülembe kiáltott.
- Nem, ebből nem fogysz kihagyni Bella! – mondta hatalmas vigyorral az arcán.
- De… - akartam közbevágni.
- Semmi de! Olyan gyönyörű zsúr lesz, hogy Nessie-nek eláll a lélegzete! – kacarászott a fülembe.
- Alice, te vagy a legidegesítőbb és legrámenősebb vámpír a világon! – mondtam neki dühösen.
- De épp ezért szerettek, nem? – kérdezte nevetve, majd mielőtt leüthettem volna eltáncolt a közelemből. Nyöszörögve dőltem Edwardnak.
- Miért csinálja mindig ezt velem? – kérdeztem szinte sírva.
- Már ne is haragudj szerelmem, de sajnos túl befolyásolható vagy! – nevetett Edward, én pedig vállon bokszoltam, de utána szorosan magamhoz öleltem, majd kézen fogva elindultunk az erdő fele.
(Nessie szemszöge)
Mikor kinyitottam a szemem arra számítottam, hogy a Mama vagy a Papa esetleg Jake arcát fogom megpillantani, elvégre szülinapom van! Ilyenkor illene valakinek köszöntenie, vagy nem? Kiugrottam az ágyamból, és kimentem a szobámból.
- Mama, Papa! – de senki nem válaszolt – Hol vagytok? – a szemem szúrni kezdett, és egy könnycsepp gurult ki belőle. Elfelejtették az első szülinapomat! Hát ez meg hogy lehet? Annyit beszéltem róla nekik mostanában! Egy csomó mindent meg is mutattam nekik, amit elképzeltem a szülinapról, de ők kinevettek. Lehet, hogy nem is ünnepelnek szülinapot? Most mi lesz?
- Nessie? – hallottam egy hangot az ajtó felől.
- Jacob? – felemeltem a fejem, kitöröltem egy könnycseppet a szememből és szipogtam egy utolsót.
- Miért sírsz kislány? – kérdezte Jake aggodalmasan és lehuppant mellém a földre és hatalmas kezével átölelt. Már majdnem elárultam neki, de aztán mégsem. Hiszen ő is elfelejtett engem! De Jacob nem hagyta annyiban.
- Na, meséled el! – unszolt.
- Nem! – megvontam a vállam. – Nincs semmi bajom. Hol a mama, és a papa? – kérdeztem. Most Jake vont vállat.
- Nemtom, picur, de menjünk át a másik házba, mert Rose látni, akar – mondta Jake, azzal feltápászkodott. Én az ölébe ugrottam, és a kezemet az arcához nyomtam, megmutattam neki, hogy én itt akarok maradni és nem szeretnék átmenni a nagyházba, viszont azt nem árultam el neki, hogy miért. Jacob viszont megrázta a fejét,
- Muszáj jönnöd, Nessie! Rosalie nem hagy békén! Tudod milyen velem, mindig bánt! – biggyesztette le ajkát Jake, mintha ez annyira bántaná. Erre muszáj volt elnevetnem magam.
- Rendben, Jake! Átmegyek veled nehogy valami bajod essen! – Azzal felpattantam, és kifutottam a házból.
- Hé, csalni nem ér! – kiáltotta Jake, de én csak nevettem, szinte már el is felejtettem, hogy nem jutott eszükbe a szülinapom. A ház előtt viszont megálltam, nem akartam egyedül bemenni, ezért megvártam Jake-t, aki amint odaért felkapott, és a vállára ültetett. Én pedig boldogan kacagtam a magasban.
- Tehát akkor, BOLDOG SZÜLINAPOT NESSIE! – kiáltotta, és kitárta a nagy ház ajtaját. Odabent állt az egész családom és amint beléptünk elkiáltották magukat.
- MEGLEPETÉS!!! – én majdnem leestem Jake válláról, hát mégsem felejtették el! Az egész nappali gyönyörű volt! Mindenhol virágok voltak, és lufik, meg szülinapi kalapok. Az ebédlő asztalon ott állt a tortám, és körülötte rengeteg ajándék. Leugrottam Jake válláról és a mamámhoz meg a papámhoz szaladtam és megöleltem őket. Hát mégsem felejtették el!
- Boldog szülinapot Nessie! – mondták egyszerre. Ekkor Alice lépett oda hozzám.
- Na, hogy tetszik? Én csináltam az egészet! – mondta büszkén.
- Gyönyörű, Alice nagyon-nagyon tetszik! Olyan szép minden! - mondtam nekik boldogan.
Ezután egész nap ünnepeltünk. Jake falkája és még Sam – ék is eljöttek. Ott volt Charlie nagypapi, meg Sue és Claire is. Egész nap játszottunk, és tortát ettünk. Ez volt eddigi életem legjobb napja. De már alig vártam a következő szülinapomat…

Vége